|
A kamatkalkulator.hu a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott kamatszámítási módok szerinti kamatszámításhoz nyújt segítséget.
A kamatkalkulator.hu jelenleg háromféle kamatkalkulátor programot tartalmaz:
- ügyletikamat-kalkulátor [ismertető] [kalkulátor]
- késedelmikamat-kalkulátor [ismertető] [kalkulátor]
- vegyeskamat-kalkulátor [ismertető] [kalkulátor]
Megjegyzendő, hogy a kamatkalkulator.hu a kizárólag Ptk.-n alapuló pénzkövetelésekkel kapcsolatban használható, pénzügyi szervezetek kamattal terhelt szolgáltatásaihoz nem.
Az alábbiakban a kalkulátorok működésének jogi és matematikai hátterét mutatjuk be.
| Az ügyletikamat-kalkulátor |
Az ügyletikamat-kalkulátor egyszerű kamatszámítási műveletet végez el. A követelt összegen, az első, ügyleti kamattal érintett napnak, valamint a teljesítés napjának dátumán kívül meg kell adni egy tetszőleges kamatmértéket. Ezekkel az adatokkal az ügyletikamat-kalkulátor kiszámítja a megadott időszakra vonatkozó ügyleti kamat összegét.
Akkor célszerű használni ezt a kalkulátort, ha a kötelezett még nem esett késedelembe, és a jogosult szeretné kiszámítani, hogy a teljesítés napján mekkora összeget (tőke+kamat) kell a kötelezettnek a részére megfizetnie.
Megjegyzendő, hogy a Ptk. 232. § (1) bekezdése szerint a szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. |
| Az ügyletikamat-kalkulátor matematikai háttere |
|
A program először kiszámítja a megadott tőkeösszegre vonatkozó, egy teljes évi kamat összegét, ebből megállapítja az egy napra jutó kamatösszeget. Ezt követően kiszámítja a dátumok között eltelt napok számát. E két adat összeszorzása eredményezi az ügyleti kamat összegét.
|
| A késedelmikamat-kalkulátor |
|
A késedelmikamat-kalkulátor a Ptk. 301. § (1) bekezdésében és a Ptk. 301/A. § (2) bekezdésében meghatározott, kamatmentes, pénztartozásra vonatkozó késedelmi kamat kiszámításához nyújt segítséget.
Akkor célszerű ezt a kalkulátort használni, ha a tartozás egyébként kamatmentes (Ptk. 301. § (1) bek.), tehát nincs kikötve ügyleti kamat, és a kötelezett késedelembe esett.
A Ptk. a késedelmi kamatra vonatkozó szabályai 4-5 évenként módosultak. E rendelkezések a rendszerváltást követően 1996-ban, majd 2000-ben, végül 2004-ben változtak.
A jogalkotó szándékának megértéséhez figyelembe kell venni a szerződési szabadság alapját képező diszpozitivitás elvét, valamint a kamatszámítás módját megváltoztató törvények indokolását is. A diszpozitivitásból következően a törvény szóhasználatától függetlenül a felek - közös akarattal - mindig eltérhettek (eltérhetnek) az éppen hatályos rendelkezésektől. Bár a törvény jelenleg hatályos szövege (sajnos) csupán arra utal, hogy jogszabály térhet el a Ptk.-ban írt késedelmi kamatra vonatkozó szabályoktól, azonban a szöveget megállapító törvény indokolása szerint a felek eltérő akaratát nem szükséges kimondani törvényi szinten, hiszen az a diszpozitivitás elvéből következik, ennek ellenére a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében célszerűbb lett volna a felek eltérő rendelkezésére való hivatkozást benne hagyni a normaszövegben.
 E változások miatt értelemszerűen eltérően kell számítani a 2004. május 1. előtt és után keletkezett jogviszonyokból eredő pénzkövetelések késedelmi kamatait, és figyelembe kell venni azt is, hogy a jogviszony gazdálkodó szervezetek között jött-e létre.
2004. május 1-jét megelőzően - ahogy fent utaltunk rá - a felek szabadon állapodhattak meg a késedelmi kamat mértékéről, és csak megállapodás hiányában kellett a Ptk. rendelkezéseit alkalmazni. A felek megállapodhattak fix kamatmértékben is, de tipikus kikötésnek számított a jegybanki alapkamattal azonos, illetve annak kétszeres mértékével megegyező késedelmi kamat kikötése. A kalkulátor ennek megfelelően biztosít lehetőséget a felek által kikötött késedelmikamat-mérték megadására.
A 2004. május 1-jét követő időszak vonatkozásában a késedelemmel érintett időszakot megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni a késedelmi kamat kiszámításakor. A kalkulátorban rögzített kamatmértékek a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Magyar Nemzeti Bank honlapján ellenőrizhetőek. Az MNB honlapjáról készített képen kiemeltük a kamatszámításhoz használt kamatmértékeket (kattints a képre a nagyobb mérethez).
A kalkulátorban azt is be kell állítani, hogy a kamat számítására gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában kerül-e sor, hiszen ebben az esetben a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
Előfordulhat olyan helyzet is, amelyben a jogviszony (pl. szerződés) 2004. május 1-jét megelőzően keletkezett, a késedelembe esés azonban ezt követően állt be. Erre vonatkozóan részletes leírás olvasható az alábbiakban.
[részletek megjelenítése]
A Ptk. 2004. május 1. napjától hatályos szövege szerint "pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes". Ha azonban a szerződést 2004. május 1. napja előtt kötötték, és az esedékesség 2004. május 1-jét követően állt be, akkor a 2004. évre még a korábbi szabályt kell alkalmazni. Ezt a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 134. §-a mondja ki: amennyiben a felek eltérően nem rendelkeztek, a 2004. május 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében a késedelem 2005. január 1-jét követő időtartamára a késedelmi kamat megállapításakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény301-301/A. §-át kell alkalmazni. Mindez tehát azt jelenti, hogy a Ptk. 2004. május 1. napjától hatályos 301. §-át csak 2005. január 1-től kell alkalmazni abban az esetben, ha a szerződéskötésre 2004. május 1. napját megelőzően került sor, a 2004-es teljes évre 11%-os kamattal kell számolni. (Ezt a kamatmértéket a 2003. évi CXVI. törvény 129. § b) pontja határozta meg.)
A Legfelsőbb Bíróság - alább részletesen tárgyalt - véleménye egyébként rámutat arra, hogy "nem lehet olyan jogi következtetést levonni, hogy a törvény csak a szerződésekből eredő pénztartozásokra lenne alkalmazható".
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény iktatta a Ptk.-ba a 301/A. § rendelkezéseit, melyeket - a beiktató törvény átmenetei szabályai szerint - a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. A Ptk. 301/A. § (1)-(3) bekezdései szerint "gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg."
Ehelyütt említjük meg azt az értelmezési problémát, amely az átmeneti rendelkezések és a beiktatott törvényszöveg között merül fel. Az átmeneti szabály szerint a 301/A. § rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Ez önmagában azt jelentené, hogy a 301/A. § rendelkezései csak akkor lennének alkalmazhatók (illetve alkalmazandók), ha a követelés szerződéskötésen alapul. Véleményünk szerint a jogalkotó szándéka eleve nem irányulhatott arra, hogy az esedékessé váló követelést szerződés kötéséhez kösse, hiszen egyéb módon is keletkezhet, illetve esedékessé válhat bármilyen követelés. Álláspontunk szerint tehát félig kiüresedne a Ptk. 301/A. §-a, ha az abban meghatározott kamatmérték gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában csak a szerződéskötés(t követő nemfizetés) esetén lenne alkalmazható, de pl. egy kártérítési perben nem (ahol a kár bekövetkezésének a pillanatától beszélhetünk esedékességről). Ha ilyen szűkítő szándéka lett volna a jogalkotónak, bizonyára magába a Ptk.-ba építi be a korlátozást. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a szerződéskötésre korlátozó átmeneti szabályt a jogalkotó a 2010. évi XV. törvénnyel hatályon kívül helyezte 2011. január 1-jével, így azzal a nappal megszűnik a "szerződéskötésre utaló korlátozás". Ezt a korlátozást azonban nem vezették át a Ptk.-ba (vagy egyéb jogszabályba). Gazdálkodó szervezetekre is vonatkozik a korábban már hivatkozott szabály, mely szerint a 2004. május 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében a késedelem 2005. január 1-jét követő időtartamára a késedelmi kamat megállapításakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény [...] 301-301/A. §-át kell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti, hogy a 2004. május 1-jét megelőzően kötött szerződések vonatkozásában a teljes 2004. évre 11%-os kamattal kell számolni, 2005. január 1-től kezdődően viszont már a Ptk. 301-301/A. §-ai irányadók.
Felhívjuk a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleményére, melyet a Ptk. kamatszabályait módosító 2002. évi XXXVI. törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről adott ki. E véleményben a fent leírtakkal szinte teljes mértékben azonos következtetések olvashatók, ezek közül eggyel azonban nem tudunk egyetérteni. A kérdéses következtetés egyébként magát a kamatszámítási módokat nem érinti, hiszen az ismertetett számítási módok mindegyike megfelel a hatályos rendelkezéseknek, a kérdés csupán az lehet, hogy adott jogviszonyra melyik számítási módot kell kiválasztani. A Legfelsőbb Bíróság véleményében kimondja, hogy "a 2002. évi XXXVI. törvény 6. §-ával beiktatott Ptk. 301/A. §-ának rendelkezései a gazdálkodó szervezetek közötti - 2004. május 1. napját követően létesült - szerződéses kapcsolatokból eredő fizetési késedelem esetére vonatkoznak, míg az egyéb jogviszonyokból keletkezett pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a gazdálkodó szervezet a Ptk. 301. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint köteles késedelmi kamatot fizetni". Ahogy fent is utaltunk rá, ez indokolatlan szűkítés lenne. Ezt az álláspontunkat támasztja alá, hogy egyáltalán nem életszerű helyzet az, ha egy szerződéskötést követően kibocsátott számla ellenértékének késedelmes kifizetése esetén kell a megnövelt kamatot kifizetni, viszont például egy szerződésen kívüli károkozásért a "normál" kamatmértékkel kellene számolni. Meglátásunk szerint az LB ugyanezen véleményében a 301. § vonatkozásában kifejtett álláspontja helyes, mely szerint a 301. § alkalmazása során "nem lehet olyan jogi következtetést levonni, hogy a törvény csak a szerződésekből eredő pénztartozásokra lenne alkalmazható". Véleményünk szerint ez lenne a helyes megállapítás a 301/A. § vonatkozásában is. Ez utóbbi megállapítás helyességét támasztja alá a Ptk. 360. § (2) bekezdése, mely szerint "a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni". Hasonló a helyzet, ha az esedékesség (pl. jogellenes szerződésfelmondással keletkező kárigény) 2004. május 1. napja előtt keletkezett, de bírósági döntés csak ezt követően született. Ebben az esetben - a fent ismertetettek szerint - 2004. december 31-ig 11%-os kamat jár, ezt követően pedig a késedelemmel érintett időpontot megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegével kell számolni. Véleményünk szerint tehát nemcsak a szerződéses, hanem a szerződésen kívül keletkező (esedékessé váló) követelésekre is alkalmazni kell a Ptk. 301/A. §-át.
|
| A késedelmikamat-kalkulátor matematikai háttere |
A program - a változó kamatmértékek miatt - az egymást követő időszakokra részkamatokat számol, melyek összeadása eredményezi a kezdő és befejező időpont között eltelt teljes időszakra vonatkozó kamat összegét.
Egy példával szemléltetve: hogyan számolja ki a kamatot a program 2007-04-02 és 2008-08-21 között? Elsőként 2007-04-02 és 2007-06-30 között, majd 2007-07-01 és 2007-12-31 között, ezt követően 2008-01-31 és 2008-06-30, végül 2008-07-01 és 2008-08-21 között számolja ki az eltelt napok számát. Az így kiszámolt részidőszakokra a program kiszámolja a részkamatok összegét, melyek összeadását követően írja ki a teljes kamatot (illetve a kamattal növelt tőkeösszeget, azaz az összes követelést).
|
| A vegyeskamat-kalkulátor |
|
Ezt a kamatszámítási módot nem nevesíti a Ptk., azonban a Ptk. 301. § (3) bekezdésében meghatározott kamatszámítási módot a BDT.2007 1520 "vegyes kamatként" említi. A Ptk. 301. § (3) bekezdése szerint "ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott [azaz legalább a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű] kamatot köteles megfizetni". Erre vonatkozóan fogalmazza meg a BDT.2007 1520, hogy "kölcsönszerződés esetében az adós a kölcsöntartozás esedékességének időpontjáig ügyleti, ezt követően pedig késedelmi kamatot fizet. A késedelem idejére ún. vegyes kamatot kell számítani, a késedelmi kamat mértéke ugyanis a szerződésben kikötött ügyleti kamat - mint a kölcsönösszeg használatáért járó ellenszolgáltatás -, másrészt a törvényben meghatározott kamat együttes összege".
A vegyeskamat-kalkulátor tehát ötvözi az ügyletikamat-kalkulátort és a késedelmikamat-kalkulátort. Akkor célszerű a vegyeskamat-kalkulátort használni, ha a kamattal terhelt pénztartozást a kötelezett nem fizeti vissza az esedékességkor, azaz késedelembe esik.
A vegyeskamat-kalkulátor az első, ügyleti kamattal érintett naptól az esedékesség napjáig kiszámítja az ügyleti kamat összegét, majd a késedelembe esés napjától (amely az esedékesség napját követő nap) a teljesítés napjáig kiszámítja a vegyes kamat összegét, amely - nem gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában - a hivatkozott Ptk.-szabály és a BDT.2007 1520 alapján megegyezik az ügyleti kamat és a késedelmi kamat harmadának összegével, kivéve, ha ez kevesebb mint a késedelmi kamat teljes összege, mert ebben az esetben a vegyes kamat mértéke megegyezik a késedelmi kamat mértékével (azaz a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal).
Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződése esetén a Ptk. ilyen "egyharmados megkötést" nem tartalmaz, azaz a vegyes kamat mértéke egyszerűen úgy számolandó, hogy az ügyleti kamathoz hozzá kell adni a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének hét százalékkal növelt összegét.
|
| A vegyeskamat-kalkulátor matematikai háttere |
|
A vegyeskamat-kalkulátor a számítás során az ügyletikamat-kalkulátornál és a késedelmikamat-kalkulátornál ismertetett számítási módok kombinációját alkalmazza.
|
|
